::KÖRNYEZETVÉDELEM

::HANGHATÁS

::AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSEI

KÖRNYEZETVÉDELEM

A szélenergia egyike a leginkább költség-takarékos megújuló energiaforrásoknak azon energiaforrások választékából, amelyek a globális felmelegedés csökkentését szolgálják, mert kevesebb, mint 1%-át eredményezi a szállított elektromos áram egységére vetített hagyományos CO2 kibocsátásnak.
A ma üzemelő szélerőművek már 6 300 000 tonna CO2 , 21 000 tonna SO2 és 17 500 tonna NOx kibocsátás elkerülését eredményezik évente egyedül az Európai Unióban.
A jövőbeni kapacitás 2005-re több mint 28 000 000 tonna CO2 , 94 000 tonna SO2 és 78 000 tonna NOx kibocsátás elkerülését fogja eredményezni évente az Európai Unión kívül. A szélenergia képes arra, hogy az Európai Unió energiaszektorának CO2 kibocsátását 11%-nál nagyobb mértékben csökkentse 2040-re.
A megújuló energiaforrások felhasználásával (nap, víz, biomassza, geotermikus források, szél) a fosszilis energiaforrások (szén, gáz, kőolaj) felhasználása csökkenthető, amely jelentős széndioxid, kéndioxid és nitro

génoxid kibocsátás redukálást eredményezhet. Ezeknek a gázoknak atmoszférába jutása a levegőszennyezésen kívül globális felmelegedést okoz. Világszerte cél a levegőtisztaság védelme. EU kívánalom hogy az összes energiafelhasználás 12%-a megújuló energiaforrásokból származzon. Magyarországon ez jelenleg 2-3% körül van, az EU csatlakozásunk egyik feltétele, hogy ez 6% legyen. Léteznek egyéb előnyök, amelyek alkalmasak arra, hogy megvitassák őket a politikai teendők között. Eltérően az elektromos áram előállításának egyéb formáitól, a szélfarmok nem termelnek semmiféle veszélyes hulladékot.
A tüzelőanyag ellátás folyamatossága stratégiai és gazdasági szempont: a szélenergia hazai terepen, biztonságosan és szabadon áll rendelkezésre. A fosszilis (megkövült) tárolók megőrzése hosszú távon azt fogja jelenteni, hogy hatékonyabban lehet felhasználni őket. A szél megőrzi az értékes fosszilis tüzelőanyagokat a fontos felhasználások számára az olyan szektorokban, mint a szállítás és a petrokémia.
Minden energiatermelésnek vannak környezeti hatásai; azok, amelyeket a szél okoz, minimálisak. Független felmérések szerint, a szélfarm közelében élők, látogatók szereti ezek jelenlétét. Dán felmérések szerint a lakosság 75% támogatja a további telepítéseket. A szélturbina és szélfarm tervezők elővigyázatosan minimalizálják az olyan hatásokat, mint a hang, láthatóság, árnyék, vibrálás és elektromágneses zavarás.
Egy hagyományos áramtermelő üzem működése során tetemes mennyiségű energiát emészt fel. A kulcson felépülő modern 600 kW-os szélerőmű éves szinten előreláthatólag 1.200.000 kWh energiát termel, ugyanakkor egész év alatt a működéséhez csak 2000 kWh energia szükséges (0,16%).
A nukleáris vagy fosszilis tüzelőanyagú erőművek leállításának költsége és logisztikai feladatai óriásiak és bonyolultak lehetnek.
A szélfarmok igen könnyen leszerelhetők és a terep teljesen helyreállítható. A szélenergia nem hárítja az elektromos áram termelésének környezetvédelmi költségeit a jövő generációra.

HANGHATÁS

Hang vagy zaj?

A szélerőmű berendezést alig hallani, így egyénenként teljesen más vélemények alakulhatnak ki. Az ember azonban meg tudja állapítani, hogy hall-e valamit, hogy milyen erősnek érzi a hangot, és végül azt is, hogy a hang alkalmas-e arra, hogy tartósan zavarjon. A zajhatások mérhetők, és így törvényesen lerögzített határértékekkel korlátozhatók. A törvények értelmében engedélyezési eljárásra van szükség minden berendezéshez és gyártóhelyhez, hogy elkerülhetők legyenek a zajok által okozott terhelések és zavarok. Ezek a rendelkezések érvényesek a szélerőgépekre is, semmiféle kedvezményt nem kapnak. Sőt a szélerőgépek zajhatásait különösen kritikusan ítéli meg mind a nyilvánosság, mind a hatóság.

Zajforrások

A szélerőművek által keltett hang kétféle forrásból származik: a mechanikus részek által keltett zajok és az aerodinamikai folyamatok révén létrejövő zajok.
Mechanikus zajok keletkeznek, ha fémrészek egymásnak ütődnek, vagy egymáson súrlódnak. Ez különösen a hajtóművekre jellemző. (A Kulcson épülő szélerőműben nincs ilyen alkatrész és a generátor is csak legfeljebb 30-at fordul percenként, amíg más típusoknál ezret!).
Az aerodinamikai zajok csökkentése nem ennyire egyszerű. Ha szél éri a tárgyakat, akkor automatikusan zajok keletkeznek. Így zajt adnak a falevelek, a hullámzó vízfelületek, sőt a saját hajunk és fülcimpánk is nagyfrekvenciás zajok elegyének forrásává válik. Mindenki megfigyelheti, hogy minél erősebb a szél, annál hangosabbá válik.
A hajtómű nélküli szélerőművek nagyon lassan forognak, és így ebben a tekintetben is rendkívül előnyösek. Az alkalmazott megoldások más szempontból is csökkentik az aerodinamikai zajok keletkezését. A lapátcsúcsoknak olyan formát adnak, hogy csökkenjen a hangképződés. A szél nem zajosan tépdesi az éleket, hanem simán végigfut rajtuk.

Mit mondanak az adatok?

A hivatalok és a hatóságok világszerte az ún. decibel skálát alkalmazzák a hangmérések számszerűsítéséhez. A dB(A) skála a teljes hallható frekvenciatartományban méri a hang erősségét és figyelembe veszi, hogy az emberi fül nem egyformán érzékeny a különféle frekvenciákra. A közepes frekvenciákon, vagyis az ún. beszédtartományban jobban hallunk, mint a kisebb vagy nagyobb frekvenciákon.
A hangforrások energiája a hangforrástól számított távolság négyzetének arányában csökken.
A rotor agyrészénél a tartótorony tetején lévő gépházban (közel 70m-re a talajtól) mérhető 101 dB nagy érték, a torony lábánál azonban már csak 55 dB adódik, 100 méterre a berendezéstől már csak szobai hangerősségre van szükség a beszélgetéshez. 200 méter távolságban a madarak éneke már felülmúl minden zajt, amelyet a szélerőmű kelteni képes.

AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSEI

Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásának közeledtével, egyre több szó esik a megújuló energiaforrásokról is, mivel az Európai Unió energiapolitikai alapelvei között nagy hangsúllyal szerepel ezek felhasználásának bővítése.

A szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók autonomitását, energia szempontú függőségmentességét. Az, hogy környezetvédelmi szempontból elkerülhetetlen a megújuló energiaforrások felhasználása, már nem képezi vita tárgyát. A megújuló energiaforrások használatának elősegítése az energetika szerves részévé válik. Ennek több oka van. A fosszilis energiahordozó készletek kimerülése (szén, kőolaj, földgáz…), az energiatakarékossághoz vezető út keresése, az energiafelhasználás okozta környezetszennyezés csökkentése, a CO2 kibocsátás redukálása, a nemzeti ipar fejlesztése, a nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás.

Az Európai Unió összes országában jelenleg az energiafogyasztás 6%-ban származik megújuló energiaforrásból. Az Európai Parlament határozatot hozott arról, hogy a megújuló energiahordozók által termelt energia 2010-re érje el az EU-ban a 12%-ot. 2003-ra az EU-ban 10.000 MW összteljesítményű megvalósított szélerőmű beruházás a cél. 1999 végére az európai szélenergia teljesítmény megközelítette a 6000 MW-ot.

Az Europai Unió a TERES II tanulmány szerint 2010- re a szélerőművek teljesítménye eléri a 40 GW-ot.

A globális környezetvédelmi problémák biztosan rosszabbodni fognak. Lehetőség van egy olyanjövőbeni Európai energiarendszer megtervezésére, ami már nem fenyeget a globális klíma megváltozásával anélkül, hogy a hosszú és rövidtávú veszélyekkel járó nukleáris energiát kellene segítségül hívni.
Az Európai Unió energiarendszere hosszú távú energiahatékonyság-növelő intézkedéseken és a megújuló energiák jelentős felhasználásán nyugszik. Ebben a rendszerben a szélenergia 11,7 %-kal járulhatna hozzá az EU  energiaellátásához 2050-re.

1997. novemberében az Európa Parlament határozatban szólította fel az Európai Uniót, hogy 2010-re az üvegház-hatást keltő gáz kibocsátást 15%-val csökkenteni kell. Cél a megújuló energiaforrások olyan mértékű növelése, ami a fosszilis tüzelőanyagokkal termelt energia 15%-ának felel meg. A határozat kifejezetten elutasítja a nukleáris energiát, mint választási lehetőséget. A szélenergia kellőképpen fejlett, költség-takarékos és széles körben alkalmazható technológia ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljon ezen célok eléréséhez.

Ma már rendelkezésre áll mind az a politikai kutatási, megvalósítási tapasztalat, mely az elmúlt években összegyűlt és piaci áttörést eredményezett a szélenergia hasznosításával kapcsolatosan. A technológia megérett arra, hogy Magyarországon mérlegelésre kerüljön a technológiailag és piaci szempontból alaposan kidolgozott – és ilyen módon kockázatoktól mentes – megoldások megvalósításának lehetősége.