Kulcs Történelme

Homokpartos nagy-dunai fürdõ, jó levegõ, szép kilátás és napfény, no meg olcsó romantikus közlekedés: gõzhajó. Ez tette a jelen században Kulcsot népszerûvé. De még az 1960-as évek Új Magyar Lexikona is csak Rácalmás címszóval említi: “hozzátartozik Kulcs nyaralótelep”.

Régmúlt … Az embert kezdetektõl fogva vonzották a vizek, elsõsorban a folyók. Táplálékot ad és mozgási lehetõséget. Tények, leletek igazolják, hogy már az õsember is megfordult környékünkön! A legrégibb lelet Radicsa pusztáról származik, már a háborút megelõzõen a Nemzeti Múzeumba vitték.

Bronzkori urnatemetõ és a vaskori Laténe kultúra maradványai kerültek e helyrõl elõ. A római birodalom limes-vonalának építményei és az avarkori sírleletek is bizonyítják a hely lakottságát. A népvándorlás korabeli lovas sírok már a honfoglalás korába viszik el az emlékezõt.

István királyunk 1025-ben a veszprémvölgyi apácáknak adja a mai Kulcs területén fekvõ Szántó nevû helységet. A tatárjárás pusztításai után ezt az elvadult helyet királyi vadászterületként tartjuk nyilván.

Középkor … 1352-ben Possassio Kulchegház, 1497-ben pedig Possessio Kwlch néven emlegetik településünket, mutatva a szláv eredetet, “folyókanyart”, “kanyargós út” jelentését. “Kulcsfontosságú hely” : magyarázzák így is.

Szulejmán 1526-ban még virágzó falu mellett haladt el, a század közepén is ép volt, de a felszabadító háborúk alatt 1688-ban mint elpusztult, elhanyagolt falut írják össze.

Farkasok, Lendvaiak, Jankovichok, majd Szapáryak birtokaként jegyzik Kuczot, örökösödési peres anyagaik is megemlítik a települést.

1750-ben “Duna föllött fekvõ hegy hátigh kutsi pusztának hegyiben-völgyiben levõ haraszt”-ként írnak a környékrõl és 120 év múlva is csak “partos, szakadásos terület”-ként jellemzik. Korabeli forrás szól arról, hogy makádi lakosok a kulcsi pusztán való itatásért 15.-Ft-ot fizetnek, valamint arról is, miszerint a II. József kori népesség-összeírás (1784-87) idején itt 2 ház – 1 család – 3 fõ (1 nõ) találtatott: zsellérek (!!)

Közelmúlt... A 18.sz. utolsó évtizedeiben nyarakat és több évet töltött Rácalmás-kulcsi birtokain Jeszeniczei majd Vadasi Jankovich IV. Miklós a legjelentõsebb birtokos család örököse, akit kora mûkedvelõ tudósként ismert.

Az 1809-bõl származó jelentés szerint: “Kulcsnál van egy kis átkelõ egy kis jármûvel, csak gyalogosoknak alkalmas. A magaslatok rézsüje meredek, út nem vezet a parthoz, amely már a közepes vízállásnál is víz alatt van. Kulccsal szemben sincs út, csak bozót és mocsár.”

1828-ban Rácalmás Kulccsal 645 adózót számlált. Külön kulcsi adatot ritkán találni, ezért érdekes 1856-ból az, hogy a 3050 lakosból Daján (!) 105, Kulcson 11 fõ élt. Nagyon lassan népesült be a “puszta”. 70 év múlva népessége viszont a statisztikában már 449 fõ. Közülük 290 fõ tud írni, olvasni. (!) /1920/

Térjünk vissza kissé a 19. sz-ba, amikor 1830-ban Széchenyi Desdemona nevû, Pesten “összerótt” lélekvesztõjén, útban az Al-Dunára, a kulcs-környéki partoknál elhajózott, házakat nemigen láthatott, legfeljebb halásztanyát a parton, úszómalmokat a vízen. A völgyhajó és a házhajó közt vidáman forogtak a vízikerekek. Adonytól Penteléig 30 is õrölte a mezõföldi gabonát.

Iparjog, céhtagság is jellemzõ volt 1872-ig. Rácalmás 10 malomhelyet kért 1867-ben a közlekedési minisztertõl. Kulcs alatt egyrõl beszéltek az öregek a századforduló idejébõl.

Kulcs puszta betelepülése, mint fentebbi két adatból levonható: a 19. sz. második felére tehetõ. Az, hogy az 1898. évi IV.tc. alapján a hivatalosan megállapított, mint hozzátartozó jelentõs lakott hely: Kulcs puszta , alátámasztja az állítást.

Tegnap… Óhatatlan az összetartozás – így hozta a történelem. Rácalmáson alakult ki a közigazgatás, iskola és templom is ott mûködött. Kulcsról néhány gyerek odagyalogolt betûvetésre, itt a kultúrának más forrása buzgott. Csáki István suszter lisztért, sóért tanította lakásán olvasni, számolni a gyerekeket a századfordulón. 1902-ben kivette kezébõl ezt a missziót az iskolaépítés. (1958-ban lebontották, a mai épület helyén állt.) 1912-ben a Jankovich család közbenjárására építettek emeletes iskolát. A közigazgatás ide a községi szolga, a kézbesítõ és a kisbíró személyén át jutott, no meg a képviselõtestület kulcsi tagján keresztül. (Fõleg a háború után.)

1928-ban már az adófizetõk kérésére a képviselõtestület Kulcs fürdõtelep névváltoztatást kezdeményezi, hiszen folyamatosan jönnek le Pestrõl a középpolgárság képviselõi, üdülõk épülnek, sportegyesület, baráti kör alakul.

A II. világháborút e kis falu is megsínylette, hiszen 1944/1945 fordulóján kétszer cserélt gazdát.

A fellendülés a pentelei építkezéssel kezdõdött, majd az 1960-as évek adtak lendületet Kulcsnak, a hétvégi kertek parcellázásával.

Új idõszámításnak tartja a település az 1994. évi népszavazást, melynek eredményeként Rácalmás-Kulcs község közigazgatásilag különvált.

Jelen... Kulcs 1995. június 1-tõl önálló községként töretlen lendülettel fejlõdik. Az infrastruktúra fejlesztése út, telefon, közmû egyre vonzóbbá teszi az állandó letelepedést.

Csak egy népességi adat: 1996. január 1-jén 1312 állandó lakost regisztráltak, míg 1999. március 1-jén már 1606 fõre emelkedett a lakosok száma. Az itt üdülõk létszáma a nyári hónapokban eléri a 4500 fõt.

A független falu jól gazdálkodik. Az útépítési programmal két év alatt kb. huszonöt kilométer hosszú útfelületet újítottak fel saját erõbõl, a vezetékes vízellátás 95%-os, a gáz 75%-os, a most kiépülõ telefonhálózat is kb. négyszáz lakásban szólaltatta meg a telefont. A község olyan beruházások részbeni anyagi fedezetét is vállalhatja, mint a csúszásveszélyes löszpartszakasz évek óta elhanyagolt stabilizálása. Orvosi rendelõt, öregek napközi otthonát épített. Az ifjúság letelepedését célozza közmûvesített, olcsó telekakciója.

A település életében kiemelkedõ szerepet játszó személyeknek, szervezeteknek az önkormányzat elismeréseként Díszpolgári címet, illetve Kulcsért Érdemérmet adományoz. Havonta megjelenõ HÍRMONDÓ kiadványát minden családhoz díjmentesen juttatja el.

A közösségi megmozdulások és önkéntes egyesületek élénkítik a mindennapokat: nyugdíjas klub, néptánc csoport, polgárõrség, Vöröskereszt, Kulcsi Baráti Kör, Sportegyesület mûködik, a népszerû politikai hajóprogramok tartalmas információkat hoztak hétvégenként a faluba; a Kihívás Napja évente több száz embert mozgatott meg.

|Kulcs Bemutatkozása| |Kulcs Történelme| |Kulcson élt és élő Hírességek| |Bogár Barát Sport Klub| |Kulcsi Baráti kör| |Egészségünk Érdekében| |Néptánc Csoport| |Nyugdíjas klub| |Ovi-Suli| |Testvérfalu| |Winfo.hu|